Mátyás király - A cinkotai nagyicce története
A cinkotai plébános nagyon szeretett volna püspök lenni. Fogott is egy tollat, és levelet írt Mátyás királynak: ő már sokat dolgozott plébánosként, most már jó lenne egy rangosabb tisztség – tegye meg a király püspökké.
Mátyás király válaszolt is neki, de nem akárhogy: azt üzente, akkor lehet püspök, ha helyesen válaszol három kérdésre:
- Hol kel fel a Nap?
- Mennyit ér a király?
- Mit gondol a király?
Ha jól felel, püspök lesz. Ha nem, még a plébánosi állásából is elbocsátják.
A plébános teljesen elszomorodott. Fogalma sem volt, mit válaszolhatna ezekre a különös kérdésekre.
Épp ekkor betoppant hozzá a kántor (egyházi segítő), és látta, hogy valami nagyon bántja az atyát. Meg is kérdezte:
– Miért van ilyen rossz kedve, plébános úr?
A plébános elmesélte, mi történt, és milyen nehéz helyzetbe került. A kántor erre így szólt:
– Ugyan, emiatt ne aggódjon! Adja ide a reverendáját (papok hosszú, fekete ruhája), majd elmegyek én Mátyás királyhoz, és megválaszolom a kérdéseit.
A plébános eleinte tiltakozott, de végül odaadta a reverendát, és a kántor elindult Budára, hogy szembenézzen a királlyal – mintha ő lenne a cinkotai plébános.
Mikor megérkezett, Mátyás király így szólt:
– No, plébános úr, hol kel fel a Nap?
A kántor gondolkodás nélkül felelt:
– Felségednek Budán, nekem Cinkotán.
– Hát jó, de mennyit érek én? – kérdezte tovább a király.
– Huszonkilenc aranyat – mondta a kántor.
– Miért pont huszonkilencet?
– Amikor Júdás elárulta Krisztust, harminc aranyat kapott érte. A király, bármilyen nagy ember is, nem érhet többet, mint Krisztus – egy arannyal kevesebbet.
A király elmosolyodott, de még nem ért véget a vizsga.
– És mit gondolok én most?
– Azt hiszi, hogy a cinkotai plébánossal beszél – pedig én csak a cinkotai kántor vagyok.
Mátyás királynak nagyon tetszett ez az éles eszű, leleményes válasz. Azt mondta:
– No, fiam, mivel ilyen okosan feleltél, teljesítek egy kívánságodat. Mit szeretnél?
A kántor így felelt:
– Azt szeretném, hogy Cinkotán az icce (régi űrmérték; kb. 8 deciliter) legyen kétszer akkora, mint máshol!
A király azonnal kiadta a parancsot, hogy ezt törvénybe is iktassák. Mire a kántor hazaért, Cinkotán tényleg kétszer akkora lett az icce – csak egy dolgot felejtett el kérni: hogy az ára ne legyen kétszer akkora, mint eddig volt.
