El tudod képzelni, hogy az egész világ egyetlen tojásból született? A kínai mitológia szerint a világegyetem kezdetén nem létezett más, csak egy hatalmas, kaotikus tojás. Ebben a tojásban rejtőzött Pangu, az óriás, aki mindent megváltoztatott. Az ő története az egyik legkülönlegesebb teremtésmítosz a világon, amely tele van szimbolikával és tanulsággal.
A Maja teremtéstörténet legismertebb változata a Popol Vuh, melyet a guatemalai fennsík K’iche’ királyi családjai írtak le a 16. században, hogy megőrizzék azt a spanyol gyarmati uralom alatt. A "Közösség Könyve" néven is ismert mű a teremtés történetét, a Hős Ikrek meséit és a K’iche’ genealógiáját és földjogait tartalmazza.
A teremtési történetben a teremtő istenek, köztük a Tollaskígyó, embereket akartak alkotni, akik szívvel és elmével rendelkeznek és "megőrzik a napokat".
Az egyiptomi teremtéstörténetek a régi Egyiptom vallási és mitikus hagyományainak központi elemei voltak, és több változatban is léteztek, melyek az ország különböző városaiban alakultak ki. Ezek a mítoszok az univerzum, az istenek és az emberiség eredetét és létrejöttét magyarázták meg, reflektálva az egyiptomiak világképére és vallási felfogására.
Az azték teremtéstörténet kulcsfontosságú eleme a mezőamerikai kultúráknak, és különleges betekintést nyújt az ősi azték világszemléletbe. Ebben a kontextusban a teremtéstörténet nemcsak egy mitológiai elbeszélés, hanem a világ és az emberi lét értelmezésének alapvető módja is.
Az afrikai teremtéstörténetek sokfélék és változatosak, ahogyan az a kontinens számos kultúrájára és törzsi hagyományára jellemző. Ezek a történetek gyakran ötvözik a szóbeli hagyományokat, az ősi hitrendszereket és a természeti jelenségek magyarázatait, így segítve a közösségeket az őket körülvevő világ megértésében és értelmezésében
A Biblia teremtéstörténete, különösen a Genesis könyvének első fejezeteiben található, az egyik legismertebb ősi szöveg, amely az univerzum és az emberiség eredetét beszéli el. Tudományos szempontból ez a történet szimbolikus jelentéssel bír, és nem szó szerinti történelmi leírásként kezelik. Ahhoz, hogy a teremtéstörténetet megértsük, fontos a szöveg kulturális és történelmi kontextusát figyelembe venni, valamint azt, hogyan viszonyul a modern tudományhoz.
