Hogyan lesz egy árva juhászbojtárból magyar mesehős? A János vitéz első pillantásra kalandos verses mese, de sokkal több rejlik benne egyszerű hőstörténetnél. Petőfi Sándor művében a faluvégi pásztorvilág, a népmese, a mondai hagyomány, a huszáros kaland és a hűség története kapcsolódik össze.
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
Húsvétkor a locsolás sok gyereknek már inkább csak egy szó vagy egy gyors kölnis pillanat. Ez az oldal Galambos Berni rövid versén keresztül mutatja meg, mit jelentett régen ez a szokás, miért kaptak piros tojást a locsolók, és hogyan lehet erről a gyerekekkel játékosan beszélgetni. A vers mellé hagyományismertető és fejlesztő feladatok is kapcsolódnak, így az ünnepi élmény mellé valódi megértés is társul.
H. Gábor Erzsébet gyerekverse egy kedves, játékos történeten keresztül hozza közel a pónik világát a gyerekekhez. A verset rövid ismeretterjesztő rész egészíti ki a pónik tulajdonságairól, életéről és különlegességeiről, majd fejlesztő feladatok segítik a szövegértést, a megfigyelést, a szókincsbővítést és a kreatív feldolgozást.
Erdős Sándor Nyusz Palkó, a húsvéti nyúl című verse játékos, humoros formában mutatja meg, hogyan lesz a húsvéti tojásfestésből egyre nagyobb kívánságkavalkád. Ebben az anyagban a vers mellett a hímes tojások világáról is olvashattok: kiderül, mit jelentett régen a tojás, miért hívták tojásírásnak a díszítést, mit üzentek a minták, és miért fontos néha azt is kimondani, hogy valamire már nem fér rá több.
Erdős Sándor Csiga Csabi, a magasugró című verse játékos, humoros formában mesél az alábecsültségről, az önbizalomról és arról, hogy nem mindig az a legügyesebb, aki elsőre annak látszik. Ebben az anyagban a vers mellett egy rövid, gyerekbarát csigaismereti rész is helyet kapott, valamint fejlesztő feladatok és megoldókulcs is segíti a közös feldolgozást.
